Lassan megszokott látvány, hogy egy, a többiektől némiképpen eltérő sátor áll az erdélyi diáktáborokban: a Keskeny út nevet viselő. A fiatalokból verbuvált csapat célja történelmi egyházaink (katolikus, református, unitárius és evangélikus) valódi értékeinek képviselete a diákok, egyetemisták, fiatalok által látogatott fesztiválokon.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik csendesebb sarkában fiatalok beszélnek hitről, szeretetről annak, aki éppen arra jár.

– Az egyházi rendezvényeinkre általában azok a fiatalok jönnek el, akik amúgy is hívők. Itt olyanokat próbálunk megkeresni, bevonzani a sátorba, akik ha egy keresztény ifjúsági tábort szerveznénk, nem jönnének el, de most itt vannak, bulizni jöttek, és reménykedünk, hogy betévednek – igazít el Bardócz Csaba ikafalvi református lelkész.

A szervezők ezen kívánsága idén reményen felül teljesült: tíz botrányra kész marosvásárhelyi, pucér felsőtesű fiatal minden foglalkozáson részt vett. Velünk nem akartak beszélni („olyan részeg vagyok, alig állok a lábamon” – erősíti meg a szemmel látható tényállást egyikük), ám az előadások alatt folyamatosan „beszóltak”, provokáltak. Igazán szép szakmai feladat volt ilyen körülmények között Istenről, hitről, tiszteletről, bizalomról előadást tartani, de Ruszka Sándornak, a kézdivásárhelyi Református Kollégium iskolalelkészének szeme sem rebbent. Megjegyezte ugyan, hogy „a templomban, ha hívő vagy, imádkozz, ha nem vagy hívő, hallgass, ha turista vagy, viselkedj” –, de higgadtan mondta tovább a magáét.

Igazából ez a jelenség nem idegen a kereszténység történetétől, sőt, a Bibliától sem, hiszen Pál apostol is kiült Athénban az Areopagusra, és a homlokegyenest ellenkező felfogásúaknak kellett beszélnie Jézus Krisztusról...

– Én mindig is hívőnek tartottam magam. Néha volt, hogy kicsit meginogtam a hitemben, de mindig rá kellett jönnöm, anélkül semmit nem ér el az ember – magyarázta Udvari Balázs Csíkszentkirályról. – Ha azt hiszed, hogy önerőből mindent meg tudsz csinálni, akkor lehet, hogy az első csalódásnál már föladod. De ha hiszel Istenben, akkor tudod, hogy a munkád egyszer meg fog térülni.

Aztán a tábor utolsó napján megtörtént a csoda – mesélte Bardócz Csaba szervező. Orbán Viktor beszéde alatt megjelent a sátorban a korábbi bajkeverő társaság, és kissé zavarodottan közölték, nagy problémájuk van. Kiderült: egyikük meg szeretne keresztelkedni.

– Mit tehettem, rájuk adtam egy-egy keskenyutas-pólót, és minthogy a csapat vezetője vállalta a keresztapa szerepet, annak rendje és módja szerint megkereszteltem, az adatokat majd bevezetem az ikafalvi nyilvántartásba – mondta nem kis büszkeséggel a református lelkész, aki úgy véli, már ezért sem mentek hiába Tusnádfürdőre.

A missziós sátorral augusztusban Borzontra költöznek, az Erdélyi Magyar Ifjak augusztus 8-án kezdődő nemzeti táborába.

Megkeresztelt botrányhős