A Keskeny út sátor 2016. július 21-i, csütörtöki programja a Tusványoson egy áhítattal kezdődött, melyet Ballai Zoltán tartott, s melynek témája a hitvallás, még pontosabban a Hiszekegy volt. A lelkész kiemelte, hogy a Hiszekegy nemcsak egy hitvallás, melyben megvalljuk hitünket, hanem egy olyan ima, melyben megvalljuk azt is, hogy miben nem hiszünk. Kiemelte, hogy „úgy kell imádkozni, mintha harcba indulnánk”. Különös élményt nyújtott, amikor az ökumenikus tömeg együtt elimádkozta hitvallásunkat. Az előadó kiemelte, ugyanakkor megköszönte, hogy az imádkozás közben mindenki kihúzta magát.

Az áhítatot, melyet közös éneklés tett még díszesebbé, Buzogány-Csoma István kézdivásárhelyi unitárius lelkipásztor előadása követte, melynek címe: „Család, kell ez nekünk?/!. Az eladó, egy kétgyermekes család feje, kijelentette, hogy az egyetlen olyan kis sziget amiben még bízhatunk, ahová mindig visszatérhetünk, nem más mint a család. Előadása során rámutatott, hogy az ember közösségi lény biológiai- és lelki adottságokkal s lelki-szellemi kölcsönhatás nélkül nem tudnánk emberségünket megélni. A legősibb életközösségi forma, azaz a család fogalmának és funkcióinak kifejtését követően rámutatott, hogy a család alapja a házasság, mely nem más, mint egy egyenjogúságon alapuló, szabad, életre-szóló, önkéntes szövetség. Isten ajándékát nem szabad garanciaként felfogni, célja, hogy a felek egymásért éljenek, s ezen szövetség folyamán a szerelem átnemesedik szeretetté.

A lelkész a tartós házasság titkaként a meggondolt párválasztást jelölte meg, s miután bemutatta a házasság formáit, szemléltette a család keresztényi jellegét is: monogám, egyetemes, gyümölcse a gyermek, alapja pedig a hűséges, tiszta élet. Előadása során kifejtette, hogy a különféle eltorzult házasságok – diktátor-házasság, cipekedő anyuka, elszigeteltek, csonka család, anyakirálynő, stb. – oka, hogy hiányzik a férfias férfi és a nőies nő. Miután rámutatott a válások különféle okaira, Váci Mihály „Két szárny” című versével igyekezett elmélyíteni a lényeget.

Az előadó fokozottan kihangsúlyozta, hogy védeni kell a házasságot, valamint, hogy a házasélet összecsiszolódás. Nemcsak kihívásról, óriási felelősségről van szó, de örömről, biztonságról, Isten ajándékáról, áldásáról. A címben feltett kérdésére határozott igennel válaszolt, tudatosítva, hogy a házasság, a család új cél, új irány, új értelme az életnek. A lelkész előadását egy csodálatos, általa szerzett dallal zárta, melynek egyik legsokatmondóbb verssora így hangzik: „és az ember gyakran téved, zsebre vágunk sok-sok évet, azért mégse dobjuk el”.

Az előadás alatt a keskenyutasok a baba-mama sátorban is szívesen látták és foglalkoztatták a betérőket. A délelőtti program végén Az élet Istené című, a Romániai Református Egyháznak a bioetikai kérdésekkel kapcsolatos tanításából vihetett mindenki magával.

A Keskeny út sátor délutáni programját az élményszínház és a gitáresttel egybekötött beszélgetés jelentette.

 

Antal Katalin, Bardócz Csaba